iugulum causae - a dolog lényege
kép téma: Remete Szent Pál halála (Magyar Anjou Legendárium)
Lássuk Uramisten, mire megyünk mi ketten...
EGYMONDATOS LÉNYEGKERESŐ KÍSÉRLET
Alapötlet - nyersfogalmazás - ... majd kidolgozás ...
Oly zsugori mintha örökké élne –
közben úgy tékozol mintha ma meghalna...
*
Ha éppen most jó az idő,
akkor azért sopánkodsz, hogy milyen lesz majd…
*
A Napnak is
megparancsolod, hogy felkeljen –
de a gyerekednek viszont csak rimánkodsz?
*
Egyre önteltebb és felfuvalkodottabb lesz,
míg egyszer csak túlfújt lufiként hirtelen ki nem pukkan…
*
Semmit sincs szíved kidobni a süllyedő léghajóból – így magát az életedet elvesztve, tengerbe esel…
*
Pokolba a sok szociális szabállyal és az elfojtásokkal:
ahol rádjön, ott szerelmeskedj avagy pisilj, kakilj, énekelj az esőben...
*
Éhen halsz, mert görcsösen markoltad a magot:
miért nem merted elvetni?
*
Pletykaéhező: egyfolytában furdalja oldalát
a hamar öregítő kóros kíváncsiság…
*
Megijedsz a saját árnyékodtól,
s akárhogy próbálod, nem tudod átlépni…
*
Folyton hátrafelé nézegetsz,
s így bevered a fejed vagy karambolozol…
*
Annyira szkeptikus, hogy még abban se biztos,
hogy most itt és most vajon ő kételkedik-e….
*
Megspórolná felkapaszkodását a szellemi magaslatra -
anélkül szeretne magára látni, önismeretre jutni…
*
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka:
kicsi önismereted, nagy mohóságod ára:
sokat markolsz, és keveset/semmit se fogsz…
*
A nap egyik felében mindent be- és elzársz,
míg a másikban nyitogatsz, keresgélsz, tűvé teszel…
*
Mivel sokaknak adtál jó tanácsot,
saját ügyedben is magadhoz fordulj…
*
Lenyuszizzák, s bedőlve a provokálásnak
vakmerő tettre szánja el magát…
*
Nem mer kimenni az utcára,
mert hátha najd pont az ő fejére esik egy tégla…
*
A fürdővízzel együtt a kisgyermeket is kiöntöd,
és sorsára hagyod a jéghideg hátsó udvarban?
*
A buta s agresszív tanárok ellen
minden tanulás szabotálásával tiltakozol?
*
Remegő gyomorral eszel,
mert olyat rendeltél, ami neked túl drága…
*
A tengeren átkelve elbíztad magad,
s otthon belefulladsz egy bányatóba…
*
Úgy fogod fel az evést mint orvosságot:
gyorsan lenyelni és hamar túllenni rajta?
*
Ünnepnapok nélküli életed olyan
mint egy hosszú út vendégfogadók nélkül…
*
A sarokba szorítod az aranyos kutyust,
s meglepődsz, hogy farkasként ugrik rád...
*
Balhited is hegyeket mozgat –
kisistenként avatkozol bele a természetbe…
*
Elégedet vagy, hiszen arányosság van:
egyre többet dolgozol egyre kevesebb reálbérért…
*
Csak fejni akarod a juhaidat,
és még a legelőre se hajtod ki azokat reggelente?
*
Az orrodnál és a farkadnál fogva
téged a világ végére, a pokolba is el lehet csalni?
*
Vészmadár, aki minden tőled telhetőt megteszel,
hogy lehetőleg még be is váljon jóslatod!
*
Mindenfélét összeolvastál,
de nem tudod mégsem, milyen kérdésre vártál választ!
*
Büntethetőség alóli mentességre vágysz,
sebaj, ha akár a gondnokság alá vétel is az ára!
*
Mindent olyan pontosan akar elmesélni,
hogy elveszünk a részletekben és elunjuk, elalszunk…
*
Kellő időben méltósággal vissza nem vonulva,
szégyenszemre, lesajnálva pucolsz el…
*
Az elején nem tisztázott félreértés
veszekedéssé, sőt verekedéssé fajul…
*
Nem érti vagy nem figyeli teste jelbeszédeit,
csak ha már irreverzibilisen végzetes a baj…
*
Olyan vagy mint az áprilisi időjárás:
Szeszélyes, kiszámíthatatlan - s azt várod, hogy hozzád igazodjanak?
*
„Jócselekedetek” halmozásával
próbálod kiérdemelni a nagy Ő szerelmét?
*
Neked az édeskevés, hogy kutyád eltűri a macskád:
puszipajtásokká tennéd őket?
*
A megkedvelt ételt vagy dalt
rosszullétig, az örökre megutálásig fogyasztod?
*
Szívességet kér tőlem, de ha nem – rögtön - teljesítem,
akkor szid, ócsárol és bepanaszol…
*
Annyira „szereti” gyermekét,
hogy a játszótársa és nem a nevelője lesz?
*
Nem hiszed el, hogy neked megbocsátottak
s tovább zaklatod a sértett felet,
amíg sikerül őt teljesen kiborítani, megharagítani...
*
Olyan pozitív a szemlélete,
hogy vereségét egyenesen győzelemnek látja.
*
Tudod, hogy peches ember vagy,
mégis az olvadó jégre mész?
*
Beszállsz egy tömegverekedésbe,
s még méltatlankodsz, ha hátulról ütnek...
*
A pusztába kiáltod a szavad,
majd keseregsz a visszhangtalanság miatt?
*
Felülsz a léghajóra,
de a magasban bemajrézol és azonnal ki akarsz szállni…
*
Először állattal, majd másokkal,
végül nem kivételezve: magával kegyetlen…
*
Csak borral akarod elűzni gondod:
az kijózanodás után bumerángként csap le!
*
Életed teszed rá,
hogy a vad oroszlánt doromboló házi cicussá szelídítsd.
*
Úgy adod az értelmiségit,
hogy szemüveget viselsz és délben kelsz fel…
*
Te sem engedsz a „Haragszom rád!” játszmában:
inkább te is szenvedsz - és a kapcsolatod kiszenved.
*
Annyira büszke vagy hajnali felkelésedre,
hogy estig nem telsz be vele:
mindenkinek ezzel dicsekszel,
miközben üresjáratban közlekedsz…
*
Mire felépült végre a házad,
teljesen leépültek kapcsolataid: most kit látsz majd vendégül?
*
Híres ember „barátsága” után kajtatva
elveszítetted a szinte tálcán kínálkozót!
*
A tűz elvarázsol és megigéz:
egyre közelebb és közelebb köröz fölötte,
míg előbb-utóbb belehull és megsemmisül…
*
Mindig az árral úszol,
egyre biztosabban sodródva a félelmetes Niagara vízesés felé…
*
A ritka, olykor egyszeri jó alkalmat elszórakozza:
mert - mintha - neki csak nagy játék - lenne - az élet.
*
Ész nélkül rohan kósza hírek után!
Majd kiderül: nem osztogatnak, hanem fosztogatnak?
*
Nem tud kitörni a nagy hencegés
és nagy megszégyenülés ördögi köréből…
*
Nem az elkerülhetetlen bajok találnak éppen rád,
hanem te megkeresed őket, te magad mész elébük?
*
Ha neadjisten kölcsön is adsz,
addig nem alszol, míg nem kapod vissza…
*
Gyorsan akar sikerélményhez jutni,
s rombolni könnyebb mint építeni…
*
Mintha megátkozták volna a törökök:
szomszédjaival kiélezi konfliktusát,
körkörösen frontokat nyit és állóháborúzik.
*
A kiközösítéstől félve, hagyod,
hogy lehúzzon magához a középszerűség?
*
Csak akkor becsülsz valamit,
ha abból igen keveseknek van, vagy lehet?
*
Úgy dicsekszik bűneivel
mintha valaki azzal kérkedne: milyen nagy beteg…
*
Addig söpröd a szőnyeg alá kis szemeted,
míg nagyon felpúposodva biztosan elbuktat…
*
Olyan könnyelmű vagy, mintha
mindent megismételhető,
minden jóvátehető lenne!
*
Legreményteljesebb gazdasági vállalkozása:
sivatagban homokot, eszkimóknak jeget árul…
*
Kikacagja a sírókat, s meglepődik,
ha ők ezért alaposan elagyabugyálják…
*
Valahogy nincs érzéked a határidőkhöz:
„Ej, ráérünk arra még!”
*
Ájult rajongással követed a Mestered –
még a kútba vagy szakadékba is utána ugrasz?
*
Hogy ne kelljen kidobni,
mindig a rohadó almát eszed, sose az épet…
*
Háborog a lelked,
ha ebül szerzett javaid ebül vésznek el...
*
Nappali koplalással bünteti,
majd este nagy zabálással jutalmazza magát.
*
Elbizakodottan előre iszik a medve bőrére,
S ez jelentősen hozzájárul a medve sikeréhez.
*
Ha képes csúzlit gyártani,
akkor jogában is áll lelőni a szelíd galambot?
*
Már előre magáénak tart minden sikert,
így azután a bekövetkező kudarc is az övé…
*
Halmozódó, titkolt mert szégyellt bűneivel
egyre jobban zsarolhatóbbá is teszi magát…
*
Előbb kiélvez minden tiltott gyümölcsöt,
legfeljebb – ha már megöregszik – majd szánja-bánja?
*
Nem veheti el nagy és hűséges szerelmét,
mert „a horoszkóp” ma éppen mást mond…
*
Ellenségének mindent őszintén bevall,
a barátja előtt annál makacsabbul hallgat?
*
Magadnak se adsz tiszta lapot:
újraolvasod folyton bővülő „rovásírásod”.
*
Nem megemészthető számára,
hogy élete legnagyobb adományai
egyáltalán nem kiérdemelhető dolgok!
*
Csak egy kis tüzet rak, lábbal eltaposhatót,
de elővigyázatlanul a szelet nem kalkulálja be!
*
Egy kis fuvallatot, szellőt vetsz
és szélvészt, pusztító vihart aratsz?
*
A túl nagy nevetésnek
– ha mégoly kicsi is – sírás lesz a vége…
*
Ezerfelé indulsz el,
de egyetlen egy helyre sem érkezel meg…
*
Krónikus-mániákus önfeljelentő,
aki magára terhelően vall, és súlyosbításért fellebbez.
*
Leárazza, leértékeli s végkiárusítja magát!
Licitálni lehet: ki ad kevesebbet, legkevesebbet?
*
Míg nem lebegett feje felett az amputáció réme,
addig nem csodálta meg földig érő jobb és bal lábát…
*
Szívében haraggal, lelkében furdalásokkal És ezért nyugtatóval fekszik –
Így nyugtalanul, álmatlanul „alszik”, Majd tompán, serkentővel ébred…
*
Vadidegenben vakon megbízol,
barátodat folyton teszteled, le-leellenőrzöd?
*
Előrelátóan gondoskodsz másállapotodról:
összkomfortosan rendezed be a sírkamrádat.
*
Összeköti a kellemetlent a haszontalannal:
pl. folyamatosan szőrteleníti a lábát.
*
Addig eszel, amíg a szemed kívánja,
ámbár a gyomrod utána kihányja!
*
A békesség és a bevétel kedvéért a rajta szekatúráztató megrendelőt minden rigolyáját kiszolgáló...
*
Egyre több reggeli-esti ital „feledteti”:
egyre messzebb távolodtál az ideálodtól!
*
Te vagy a feltalált örökmozgó,
csak nem veszed észre: körbe-körbe jársz…
*
Csak azért neveli fel így a gyerekét,
hogy legyen, aki minél előbb a sírba vigye?
*
Senki nem vádol, s te mégis mentegetőzöl,
s ezzel tulajdonképpen önmagadat vádolod…
*
Nála jár lánykérőben az álruhás királyfi,
előítéletesen ő csak egy csavargót lát benne!
***
