"Mindenütt a földön vágynak valami jó után, minden ember keresi hol a boldogság. Sok mindent elérhetsz mégis üres maradhat a szív, ha nincs benne igazi érték, mely mindenen átsegít. Az élet néha bonyolult nem is mindig értem én, de kell, hogy a szívben ott legyen a hit, szeretet, remény. E három dolog közül legnagyobb a szeretet, mely mindent elhordoz, s ha kell sok vétket elfedez

A szeretet nem fogy el sosem,
A szeretet átvisz az életen.
Mindent elhisz és remél,
A szeretet mindennél többet ér.

Senki nem tud úgy szeretni, ahogy az Úr szeret. Ha elhagyna mindenki, Ő megmarad neked, mert nem tud nem szeretni, hiszen Ő a szeretet, mindent elhordoz, s ha kell sok vétket elfedez

A szeretet Istene téged is elér, ha nyitva a szíved és oda még befér. Ha nem vagy telve indulattal, gyűlölettel és haraggal. A szeretet megtalál bárhol is legyél, nyisd ki a szíved és bízz benne ne félj, megváltozhat az életed úgy, ahogy nem is képzeled."

alacriter

 

Fogalmam sincs, hogy mit csinálnék, ha nem ismernélek.
Kinek írnám a dalaimat, kinek a zenémet?
Merre tartana az életem, melyik istenben hinnék?
Ha nem ismernélek Uram, talán már nem is léteznék.


Te vagy nekem a tűz, hosszú téli éjszakán.
Te vagy a napfény, ha őszre jár.
Viharos tengeren a sziget, sivatagban a zöld liget.
(Te vagy nekem... Te vagy a mindenem!)


Gőzöm sincsen, hogy mit csinálnék, ha nem hinnék Benned.
Ha nem tudnám, hogy az életemre van egy klassz terved.
Mit mindhatnék a srácaimnak, amikor kérdezik:
"Apa! Ugye van Mennyország, és Isten létezik?!"

Te vagy nekem...

Szerző: condiscipulus  2010.05.10. 09:31 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://montanus.blog.hu/api/trackback/id/tr41987720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Safringer 2010.05.10. 16:21:18

"Anna néni 83 éves, és egy idősek otthonában lakik. Már nem élnek a hozzátartozói, akik meglátogathatnák. Férje a háborúban esett el, és mindkét gyermeke fiatalon halt meg.
Egy napon megkérdeztem tőle, hogy hogyan tud keserűség nélkül visszatekinteni nehéz életére. Egy kis ládikót húzott elő ruhásszekrénye egyik fiókjából, kinyitotta, majd megmutatta "kincseit". Egy lapocskát a kalendáriumból arról a napról, amikor is egy nehéz döntést kellett meghoznia valamivel kapcsolatban, Isten félreérthetetlenül szólt hozzá. Egy darabkát abból a vödör szénből, amit a barátai hoztak meglepetésként, amikor már nem volt mivel fűtenie. Egy fotót mutatott még egy autóroncsról, - sérülések nélkül úszott meg egyszer egy súlyos balesetet.
E tárgyak Anna számára nem csupán jobb időkből származó emlékek voltak. Tudatosan gyűjtötte őket, hogy ezek emlékeztessék, milyen jól bánt vele az Úr.
'A szomorú emlékeket is őrzöm. A jót, amit Isten velem cselekedett, borzasztó gyorsan elfelejtem, ezért is próbáltam meg az emlékeket ilyenformán megőrizni. A nehéz órákban ezek a kis "kincsek" segítenek Isten jóságát felidézni, és egyben tudatosítani, hogy a jövőben is rábízhatom magam.'

A látottak nagyon nagy hatással voltak rám. Elhatároztam, hogy mostantól fogva figyelmesebben járok-kelek a világban, hogy Isten kedvességének apró jeleit szem elől ne tévesszem.

Továbbgondolásra: Milyen emlékeket tennél a saját ládikódba?"

condiscipulus 2010.05.11. 06:44:37

Szirmay Endre:

Tudom

Vakok a sötét szobában is
maguk elé tartják kezüket,
hogy fölfogják a kemény
valóság ütközéseit.
Én is így járok a világban.
Eltartom magamtól a mosolyok
és a cselvetések késszúrásait
s ahogy szívem és arcom mellett
elzizegnek a suhanó kések
- a hőkölések és kerülők után -
sötétben is tudom
merre kell mennem.
süti beállítások módosítása