consumatio - beteljesülés
Koczeth László:
Testetlen kereszt
szemforgatók
Kik gyermekként
fejedet simogatták
most
a gyilkost is
többre tartják
eszme
mit kétkedők
hatalmasok hada
meg nem állíthat
mint követ repesztő virág
bújik
az ige
- s világosul
milliók mosolyától
ennek a zsidónak
bűne ugyan nincs
de stigmát
képzelünk reá
hisz hatalmát
nem ingatag
örvendőktől nyerte
- s ki döntené meg önnön
nagyságát
feszítsd meg
kiált
a vérszagon hízott tömeg
látványért csődül
együtt ordítani jó
te is
te is
te is
gyilkolni
ugyan félsz
ha más teszi helyetted
kéjjel élvezed
Istenfia
szúr-e még töviskoronád
hullajtod-e véred
ezekért
kik kívánják halálod
asszonyok sirnak
minden megszületendő fiúért
ki magában hordja
szellemed
s keresi
hogy lábad nyomába lépjen
megroggyansz
nem az ácsolt fa terhe nagy
- az mit vállaltál
Emberért
kik földi csodákat keresnek
holott az bennük lapul
tettekre várva
a Fény
az Út
a Remény
korpuszod
keresztté olvadt
- fehér galamb
szárnyal
az új Golgotán
